Kb két és fél óra autókázás Grand Rapidsből, esment más időzóna, még egy órát vissza.
Nem vicc... 7 milliós városról beszélünk! És ennek ellenére senki nem köp a füledbe, nem lép a sarkadra, nem taszigál, az autók nem dudálnak, a sofőrök nem káromkodnak... mindenki nyugodtan, udvariasan végzi a dolgát, megy a maga útján. Ezt miért nem lehet ugyanígy Brassóban??? Ott csak 300.000 ember van... Költői kérdés...
Zsolték a Hotel Allerton szállodában foglaltak szobát, Chicago egyik legjobb szálodája, 4 és fél csillaggal bír. Olyan ez mint a filmekben. Megállsz a szálloda előtt, a boy nyitja az ajtót, elveszik a csomagod, felviszik a szobása, elviszik az autót a parkolóba, ők tudják hol van, ha kell csak szólj, hozzák azonnal. (napi 48$ parkolási díjért meg is tehetik....) A forgóajtós bejáratnál 2 méteres, 130 kilós, istentelen nagy drabális néger fülig érő mosollyal tessékel befele, megkapjuk a szobánk kulcsát, 13. emelet. 5-6 lift jön megy, hamar felérünk. Tiszta, kényelmes kis szoba, jó drága ez is, Zsolt nem is akarta elárulni mennyi volt. Köszönet érte nekik újból.
 |
| Hotel Allerton |
Csomag le, hamar ki a szobából, megyünk sétálni. Illetve mennénk, de a 35 fokhoz olyan nedves levegő és szemerkélő eső társul, hogy az aranyhalat nyugodtan lehetne sétáltatni pórázon a járdán.
Ennek ellenére séta, aztán meg sitenünk kell, este 8-ra jegyünk van a tóparti vidámparkba.
Szédülök.... felnézek és szédülök, mindenhol 50-60-80 sőt 100 emeletes épületek vesznek körül... Valahogy így érezhette magát Ábel is Amerikában?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése